Gyula
Gyula Békés megyei város, amely 1950-ben elvesztette a megyeszékhelyi rangot: a rangot Békéscsabára helyezték át.1
- Megye
- Békés
- Járás
- Gyulai járás
- Jogállás
- város
- Lakónépesség
- 27 616 fő
- Lakások száma
- 14 462
- Terület
- 255,8 km²
- Irányítószámok
- 5700, 5711
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.
Gyula története
A Maróthiak gyulai uradalma
A középkori Gyula egyik része Békés, a másik Zaránd vármegye területén állt, és a Fehér-Körös bal partján jött létre. A város honlapja szerint a települést 1332-ben már név szerint említik, és ugyanebben az évben plébános is működött Gyulán. Maróti János macsói bán 1403-ban Zsigmond király adományaként kapta meg a gyulai birtokot. A település a Maróthiak idején olvasztotta magába a környező kis falvakat: Bagdot, Krakót, Újfalut és Szentmóricot. Gyulát a 15. század első felében mezővárosként említik a források.1234
Vásárok, céhek és a brandenburgi birtok
Mátyás király 1476-ban a gyulai mezőváros lakóit saját áruik után mindenféle vám alól országszerte felmentette. A város honlapja szerint egy 1484-es rendelet a főispáni, alispáni és szolgabírói tisztségeket a gyulai várhoz kapcsolta, így a város a megye székhelyévé vált. Corvin János 1496-os kiváltságlevele előírta, hogy a gyulai vásárokat a város bírája és esküdtjei felügyeljék. A gyulai uradalom II. Ulászló adományaként 1510-re már György brandenburgi őrgróf birtokában volt. A 16. század tizes-húszas éveiből céhek létezéséről is tudunk, a tizenkét gyulai céh közül pedig a szabók szabadalma maradt fenn.14
A vár a török korban
Gyula vára 1552-ben királyi végvár lett. A város honlapja szerint 1562-ben Paolo Mirandolát küldték a vár korszerűsítésére, ekkor alakult ki az olaszbástyás szerkezet. 1566-ban az oszmán csapatok hosszú ostrom után Petrev temesvári pasa vezetésével bevették a várat. A török hódoltság idején Gyula szandzsákszékhely volt. Az 1591-ben készült zsoldösszeírás a gyulai várban 609 védő és dzsámialkalmazott nevét tartalmazza. Gyulát 1695-ben szabadították fel a török uralom alól.123
A 18. századtól a trianoni határig
A gyulai plébániát 1715-ben alapították újra a török kor után. 1723–1724-ben német telepesek érkeztek Gyulára, és külön várost alkottak Német-Gyula néven. Az 1738-as pestisjárvány megszűnte után, 1741-ben fogadalomból Szentháromság-kápolnát építettek a településen. Németgyula és Magyargyula 1857-ig külön közigazgatási egység volt. Gyulán 1863 és 1866 között építették a Szent József tiszteletére szentelt templomot. 1873-tól Göndöcs Benedek volt a gyulai plébános, 1874-ben pedig létrejött a megyei régészeti és művelődéstörténeti egylet. Az 1920-as trianoni békeszerződés nyomán az új magyar-román határt a várostól néhány kilométerre húzták meg.1356
Látnivalók
Gyulai vár
1530-ban Czibak Imre váradi püspök elfoglalta a gyulai várat. A kurucok 1705-ben sikertelenül ostromolták, 1735-ben pedig a parasztfelkelők próbálták bevenni. A végvári vitéz lovas szobra Tóth Béla alkotása, 1974-ben készült bronzból.37
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
A felújított Almásy-kastély 2016 óta a 19. századi kastély lakóinak életét mutatja be. Erkel Ferenc a kastély parkjában komponálta több operájának egyes részeit.89
Ladics-ház
A Ladics-ház földszintes polgárház, amely a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házban a család bútorai és tárgyai öt generáción át megmaradtak.10
Erkel Ferenc Emlékház
Az Erkel család 1806-ban Pozsonyból érkezett Gyulára. Az emlékház a németgyulai tanítói lakásból lett: a város turisztikai honlapja szerint a lakást 1795-ben építették fel, mai formájában Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A kántor- és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát.11
Százéves Cukrászda
A Százéves Cukrászda 1840 óta üzemel, épülete empír stílusú. Az 1984 és 1986 közötti helyreállítás során az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be.12
Gyulai Várfürdő
A gyulai termálvizet 1958. szeptember 17-én mutatták meg először a nagyközönségnek. A Gyulai Várfürdő 1959. május 1-jén nyílt meg, és 1971-ben gyógyfürdővé nyilvánították.13
Városháza
A gyulai Városháza egykori vármegyeháza, amely 1876 és 1877 között épült neoreneszánsz stílusban Linczbauer János tervei alapján. A város turisztikai honlapja szerint a vármegyeháza eredeti, barokk épülete 1793-ban készült el.14
Máriás-ház
A város turisztikai honlapja szerint a gyulai Máriás-ház az 1770-es években épült barokk stílusban. Ugyanez az épület megmenekült az 1801-es tűzvésztől.15
Erkel Ferenc Múzeum
A gyulai múzeum létrehozása Mogyoróssy János nevéhez fűződik, aki gyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta. A Népkertben 1895-ben adták át a múzeumi célokra szánt épületet, amelyben ma a Kohán Képtár működik.6
Mogyoróssy János Városi Könyvtár
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár története 1836-ra nyúlik vissza: ekkor a Wenckheim-uradalom gazdatisztje mintegy 300 kötetet adományozott a városnak. A könyvtár mai épülete 1861-ben épült Nuszbek József tervei alapján.16
Gyulai plébániatemplom (Szeplőtelen fogantatás)
A plébániatemplom mai, a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt épületét Harruckern Ferenc építtette 1775 és 1777 között. A főoltárképet 1778-ban Hubert Maurer festette.3
Román ortodox templom
A gyulai román ortodox templom a 19. század elején épült, barokk és klasszicista stílusban, és a magyarországi román ortodox egyház katedrálisa.3
Ferences kolostor és templom (romok)
1420-ban Maróti János macsói bán engedélyt kapott obszerváns bosnyák ferenceseknek templom és kolostor építésére a gyulai vártól keletre, de a tervét végül a vártól északnyugatra valósította meg. A templom és a kolostor alapfalainak egy részét 1932-ben és 1962-ben tárták fel.3
Világóra
A gyulai Világórát Bozó András tervezte, és 2007-ben helyezték el a Városház utca és a Hét vezér utca találkozásánál kialakított téren.17
Érdekességek
- Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán.1118
- Karácsonyi János történetíró és választott püspök 1858. december 15-én született Gyulán.19
- Az Élővíz-csatorna 5 kilométeren át folyik Gyula városában, medrében a 19. századig a Fehér-Körös folyt.20
- A helyi hagyomány szerint a gyulai Mária-kegykép az 1313-ban említett Gyulamonostor templomából származik.3
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Gyulán is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.gyulan.comAjtó ajto.gyulan.comRedőny redony.gyulan.comSzúnyogháló szunyoghalo.gyulan.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ablakunio. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Gyula Város Önkormányzata gyula.hu/gyula/elet-gyulan/varosinformacio/varos…
- Szalai Emese: Keleti import áru a török kori Gyuláról (Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete, Kaposvár, 2013) epa.hu/03600/03616/00002/pdf/EPA03616_kaposvar…
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/G/Gyula.html
- Pach Zsigmond Pál: „Platea Chapo ucza vocata” (Századok, 1998) real.mtak.hu/184581/1/cut_Szazadok_1998_pp793_-_824.…
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/G/Göndöcs.html
- Gyulakult (Erkel Ferenc Múzeum) gyulakult.hu
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/gyulai-var
- Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont gyulaikastely.hu
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/gyulai-almasy-kastely
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/ladics-haz
- VisitGyula (Gyula Város Önkormányzata turisztikai portálja) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/erkel-ferenc-emle…
- VisitGyula (Gyula Város Önkormányzata turisztikai portálja) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/szazeves-cukraszda
- Gyulai Várfürdő varfurdo.hu/gyulai-varfurdo-tortenet-m222
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/varoshaza-5700-gy…
- VisitGyula (Gyula Város Önkormányzata turisztikai portálja) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/marias-haz
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/mogyorossy-janos-…
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/vilagora-5700-gyu…
- Erkel Ferenc Emlékház erkelemlekhaz.hu
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonyi.html
- VisitGyula (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) visitgyula.com/hu/latnivalok-adatlap/eloviz-csatorna
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.